Milyen zenét hallgat a szomszéd?

 

Aki társasházban él azzal nagyon valószínű hogy történt már olyan eset , hogy este mikor hazaért egy fárasztó munkanap után, a szomszédból olyan hangerővel hallatszott át a zene hogy képtelen volt attól aludni.

Nyári estéken gyakran előfordul, hogy az erkélyajtót nyitva hagyják mert nem tudnak pihenni a melegtől, mert a beton falak éjszaka árasztják magukból a nap folyamán felvett hőt.

Gyakori hogy mikor már nagy nehezen elaltatta az anyuka a gyereket akkor kezd a szomszéd hangos mulatozásba.

Szintén előfordulhatott , hogy amikor süt-főz valaki a házban a szellőztetést a lépcsőház felé teszi meg.

Ilyenkor először illedelmesen megkérhetjük a szomszédot , hogy lehetőleg szüntesse meg a zavaró körülményeket.

Azonban mit tehetünk ha nincs humorérzéke az illetőnek?

Társasházi Tanácsadásért keressen a www.tarsashazsalgotarjan.hu oldalon található elérhetőségeim valamelyikén.

 

Sajnos sok esetben a tulajdonosok úgy gondolják hogy a felújítási munkák a társasházaknál ugyanannyiba kerülnek mint 3-4 évvel ezelőtt.

Gyakori a kijelentés, hogy egy-egy felújítási munkálatot a vonatkozó szakember nagyon drágán csinálta meg. Persze bekérte a három árajánlatot, de ilyenkor minden tulajdonos ismer egy „olcsó” szakit. Elfelejtik a kedves tulajdonosok, hogy az „olcsó” nem mindig ténylegesen olcsó munka.

Ha az olcsó szaki által elvégzett munkát ki kell javítani, akkor az máris a többe kerül mintha egy rendes szakemberrel csináltatta volna meg azt a ház.

Sok esetben a közös képviseleti díjon szeretne „spórolni” a lakóközösség. Miért nem takarékoskodik a lakóközösség ha egy végzettség nélküli, ott lakó tulajdonost választ a közös képviselői feladatok ellátására? A válaszért keress bizalommal.

Tároló a társasházban 3.

 

A legújabb rövidke cikkben a Szervezeti és Működési Szabályzat példáinak egyikéről lesz szó.

A társasházak egyik fő alappillérje az Alapító Okirat. Ebben a tulajdonviszonyokat konkretizálják.

Azonban nem lehet ezeket a közös helyiségeket korlátlanul,bármiféle rendszer nélkül használni.

Amennyiben a tárolás valahol szabályozás nélkül valósul meg az káoszhoz vezethet.

A jobbik eset ha az a tulajdonos aki a közös tulajdonának gyakorlásában van gátolva nem fordul bírósághoz emiatt.

A tulajdonosok többsége csak morog emiatt. Sokan nem is tudják hogy milyen lehetőségeik vannak.

A társasházaknál a közös tulajdon használatának módjait egy belső szabályzat létrehozásával lehet papírra rögzíteni.

A gyakorlatom során arra volt példa hogy egy közös tulajdonban levő tároló helyiségben olyan holmikat is tároltak amiknek a tulajdonosával már nem lehetett kapcsolatba lépni. Ekkor a lakóközösség úgy döntött,hogy a tároló helyiséget felosztják a tulajdonosok között. Előkerült a mérőszalag és krétával kijelöltek a tulajdonosok egy területet ami mindenkinek egyenlő nagyságú volt. Ez mind szép és jó volt. A gondok akkor kezdődtek mikor valaki aki nem használta a területét , átpakolt a másik területére.

A gyakorlatban a bérházakban a legkisebb rakodási területért is „közelharcok” folynak.

Az ilyen helyzetek elkerülésére miatt célszerű a területeket válaszfalakkal körülhatárolni.

Másik társasház nem rendelkezett Szervezeti és Működési Szabályzattal. Nem határozták meg a közös tulajdon használatának módjait. Az egyik tulajdonos kiadta az ingatlanját albérletbe. Az albérlő a közös tulajdonú területet játszótérként használta és hatalmas rendetlenség kezdett eluralkodni ott. Ilyen esetek elkerülése miatt, függetlenül a lakásszámtól kell rendelkeznie a társasháznak Szervezeti és Működési Szabályzattal, ahol ezeknek a területeknek a használati feltételei rögzítésre kerülnek. Mivel ilyennel nem rendelkezett a társasház így a Ptk-ra lehetett hivatkozni.

Eszerint a közös tulajdont a tulajdonos használhatja a tulajdoni hányadának mértékéig. De hogyan? Erről csak belsőleg határozhat a ház.

Az SzMSz további tartalmi feltételeiért olvasd a blogot.

Hamarosan újra friss infókkal jelentkezem.

 

Egy tulajdonos üzletet üzemeltetett egy társasházban. A tulajdonosoknak ezzel azért nem volt gondjuk mert a lépcsőházi átmenő forgalmat nem növekedett meg hiszen az üzlet bejáratát kívülről alakítatta ki, ezért pár lépcsőfokot építettet a közös tulajdonú területre a szükséges Öengedélyek megléte mellett.

Később ezt az ingatlant eladták. A tulajdonosváltozás után már lakáscélra használták az ingatlant és így a lépcső használata megszűnt. A lépcső állapota egyre csak romlott. A társasház lépcsőházak közti átmenő forgalmát akadályozza.

Mit tehet a társasház ha el akarja azt bontatni?

Kinek a feladata ez?

A lépcső a házé? Vagy az ingatlan tulajdonosáé?

Merülhetnek fel ezek a kérdések a tulajdonosokban.

Összetett a kérdésre adható válasz, a társasházakban uralkodó vegyes tulajdonviszonyok miatt. 

Ebben az esetben a közös és a saját tulajdon tipikus összefonódását figyelhetjük meg. A korábbi  tulajdonos ugyan a lépcsőt a közös tulajdonú területre építette. Ez az egész már annyira régmúltban történt, így nem ismeretes hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezett e, közgyűlési beleegyezés történt e.

Álláspontom szerint levélben fel  kell szólítani a tulajdonost  a lépcső elbontatására.

A levelet célszerű a tulajdonosokkal is aláíratni. 

Itt a tulajdonosok némelyike vélhetően  nem fogja aláírni azt.

Amennyiben a tulajdonos a felszólítás ellenére nem bontatja el azt, egy birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a társasház

A tulajdonosoknak ki kell hangsúlyozniuk, hogy a lépcső a közös tulajdonra épült így a tulajdonosok akadályozva vannak a tulajdonrészük használatában.